Mindennapi beszélgetéseink során nem mindig gondolkodunk el azon, milyen énállapotból kommunikálunk. Pedig a kapcsolataink minősége nagyban múlik azon, hogy Szülői, Felnőtt vagy Gyermeki énállapotból szólunk-e a másikhoz.

Eric Berne tranzakcióanalízis elmélete szerint mindhárom énállapot bennünk él, és helyzettől függően váltogatjuk őket. Az egyik leggyakoribb forrása a félreértéseknek és konfliktusoknak, ha a Szülői énállapotunk dominál a párkapcsolatainkban vagy a gyereknevelésben – különösen, ha a Kritikus, a Gondoskodó vagy a Ráhagyó Szülői szerepben ragadunk.

Nézzünk meg néhány példát a rossz és helyes kommunikációra a párkapcsolati és szülő-gyermek dinamikákban!


1️⃣ Kritikus Szülő – Hibáztatás és lekezelés

A Kritikus Szülő a fegyelmező, ítélkező énállapot, amely utasít, kontrollál és sokszor lekezelően kommunikál. Ez hatalmi harcokhoz és konfliktusokhoz vezethet.

Rossz kommunikáció – Párkapcsolatban

– „Már megint rendetlenséget hagytál magad után! Miért nem tudsz soha segíteni?!”
– „Nem kell így beszélned velem, én is fáradt vagyok!”

Mi történik itt?
A nő Kritikus Szülőként beszél, ami védekezésre vagy dacra készteti a másik felet. A férfi Gyermeki énállapotba kerül, és elzárkózik.

✅ Helyes kommunikáció – Párkapcsolatban

– „Nagyon fáradt vagyok, és jólesne egy kis segítség a házimunkában. El tudnál most te mosogatni?”
– „Persze, értem, hogy sok dolgod volt. Megcsinálom!”

Miért működik?
Nincs vádaskodás, csak őszinte érzések és egy konkrét kérés. Ez Felnőtt–Felnőtt kommunikáció.

Rossz kommunikáció – Szülő-gyermek között

– „Ez a jegy elfogadhatatlan! Soha nem leszel sikeres, ha így folytatod!”
– „De anya, csak egy jegy…”
– „Ne feleselj! Ha nem tanulsz, nem lesz belőled semmi!”

Mi történik itt?
A gyerek félelmet vagy dacot érez, és nem fogadja meg az intelmeket.

✅ Helyes kommunikáció – Szülő-gyermek között

– „Látom, hogy most nem úgy sikerült a dolgozat, ahogy szeretted volna. Mi volt a legnehezebb benne?”
– „A másodfokú egyenlet… Nem értettem teljesen.”
– „Megpróbáljuk együtt átnézni, hogy legközelebb könnyebb legyen?”

Miért működik?
A szülő nem ítélkezik, hanem segítő szándékkal közelít. Ez bizalmat épít.


2️⃣ Gondoskodó Szülő – Túlzott védelem

A Gondoskodó Szülő szeretetteljes és segítőkész, de ha túlzásba esik, azzal elnyomhatja a másikat.

Rossz kommunikáció – Párkapcsolatban

– „Ne felejts el elég vizet inni! Biztos, hogy ezt akarod enni? Szerintem túl sok fűszer van benne.”
– „Kérlek, ne mondd meg mit, hogyan csináljak, tudok vigyázni magamra.”

Mi történik itt?
A túlzott gondoskodás gyerek szerepbe helyezheti a másik felet, ami ellenállást szülhet.

✅ Helyes kommunikáció – Párkapcsolatban

– „Figyelj magadra kérlek, mert fontos vagy nekem. Ha bármit tehetek érted, csak szólj!”

Miért működik?
A szeretet és törődés kifejezése nem irányító, hanem támogató módon történik.


3️⃣ Ráhagyó (Elnyomó vagy Elhanyagoló) Szülő

A Ráhagyó Szülő kétféle lehet:

  • Elnyomó (passzívan agresszív) – nem avatkozik be, de nem is támogat.
  • Elhanyagoló – érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen.

Rossz kommunikáció – Szülő-gyermek között

– „Anya, segítenél a házival?”
– „Nekem is van elég dolgom, oldd meg egyedül.”

Mi történik itt?
A gyerek elhanyagolva érzi magát, és nem kap érzelmi támogatást.

✅ Helyes kommunikáció – Szülő-gyermek között

– „Anya, segítenél a házival?”
– „Most kicsit elfoglalt vagyok, de fél óra múlva megnézhetjük együtt.”

Miért működik?
A szülő határokat tart, de támogatást is nyújt.


Hogyan váltsunk Felnőtt énállapotba?

Tényeket közölj, ne vádaskodj: „Látom, hogy elfelejtetted a szemetet kivinni” → nem pedig „Már megint nem csináltál semmit!”
Beszélj érzésekről és szükségletekről: „Elfáradtam, jólesne egy kis segítség.”
Adj választási lehetőségeket: „Most vagy később nézzük meg a házit?”
Ne dönts a másik helyett: Hagyd, hogy a másik felelősséget vállaljon a döntéseiért.

Önreflexió: Milyen énállapotból kommunikálsz a legtöbbször? Figyeld meg magad, és próbálj tudatosan Felnőtt módon reagálni!

Te milyen kommunikációs helyzetekkel találkozol? Írd meg kommentben!