Mindennapi beszélgetéseink során nem mindig gondolkodunk el azon, milyen énállapotból kommunikálunk. Pedig a kapcsolataink minősége nagyban múlik azon, hogy Szülői, Felnőtt vagy Gyermeki énállapotból szólunk-e a másikhoz.
Eric Berne tranzakcióanalízis elmélete szerint mindhárom énállapot bennünk él, és helyzettől függően váltogatjuk őket. Az egyik leggyakoribb forrása a félreértéseknek és konfliktusoknak, ha a Szülői énállapotunk dominál a párkapcsolatainkban vagy a gyereknevelésben – különösen, ha a Kritikus, a Gondoskodó vagy a Ráhagyó Szülői szerepben ragadunk.
Nézzünk meg néhány példát a rossz és helyes kommunikációra a párkapcsolati és szülő-gyermek dinamikákban!
1️⃣ Kritikus Szülő – Hibáztatás és lekezelés
A Kritikus Szülő a fegyelmező, ítélkező énállapot, amely utasít, kontrollál és sokszor lekezelően kommunikál. Ez hatalmi harcokhoz és konfliktusokhoz vezethet.
Rossz kommunikáció – Párkapcsolatban
– „Már megint rendetlenséget hagytál magad után! Miért nem tudsz soha segíteni?!”
– „Nem kell így beszélned velem, én is fáradt vagyok!”
➡ Mi történik itt?
A nő Kritikus Szülőként beszél, ami védekezésre vagy dacra készteti a másik felet. A férfi Gyermeki énállapotba kerül, és elzárkózik.
✅ Helyes kommunikáció – Párkapcsolatban
– „Nagyon fáradt vagyok, és jólesne egy kis segítség a házimunkában. El tudnál most te mosogatni?”
– „Persze, értem, hogy sok dolgod volt. Megcsinálom!”
➡ Miért működik?
Nincs vádaskodás, csak őszinte érzések és egy konkrét kérés. Ez Felnőtt–Felnőtt kommunikáció.
Rossz kommunikáció – Szülő-gyermek között
– „Ez a jegy elfogadhatatlan! Soha nem leszel sikeres, ha így folytatod!”
– „De anya, csak egy jegy…”
– „Ne feleselj! Ha nem tanulsz, nem lesz belőled semmi!”
➡ Mi történik itt?
A gyerek félelmet vagy dacot érez, és nem fogadja meg az intelmeket.
✅ Helyes kommunikáció – Szülő-gyermek között
– „Látom, hogy most nem úgy sikerült a dolgozat, ahogy szeretted volna. Mi volt a legnehezebb benne?”
– „A másodfokú egyenlet… Nem értettem teljesen.”
– „Megpróbáljuk együtt átnézni, hogy legközelebb könnyebb legyen?”
➡ Miért működik?
A szülő nem ítélkezik, hanem segítő szándékkal közelít. Ez bizalmat épít.
2️⃣ Gondoskodó Szülő – Túlzott védelem
A Gondoskodó Szülő szeretetteljes és segítőkész, de ha túlzásba esik, azzal elnyomhatja a másikat.
Rossz kommunikáció – Párkapcsolatban
– „Ne felejts el elég vizet inni! Biztos, hogy ezt akarod enni? Szerintem túl sok fűszer van benne.”
– „Kérlek, ne mondd meg mit, hogyan csináljak, tudok vigyázni magamra.”
➡ Mi történik itt?
A túlzott gondoskodás gyerek szerepbe helyezheti a másik felet, ami ellenállást szülhet.
✅ Helyes kommunikáció – Párkapcsolatban
– „Figyelj magadra kérlek, mert fontos vagy nekem. Ha bármit tehetek érted, csak szólj!”
➡ Miért működik?
A szeretet és törődés kifejezése nem irányító, hanem támogató módon történik.
3️⃣ Ráhagyó (Elnyomó vagy Elhanyagoló) Szülő
A Ráhagyó Szülő kétféle lehet:
- Elnyomó (passzívan agresszív) – nem avatkozik be, de nem is támogat.
- Elhanyagoló – érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen.
Rossz kommunikáció – Szülő-gyermek között
– „Anya, segítenél a házival?”
– „Nekem is van elég dolgom, oldd meg egyedül.”
➡ Mi történik itt?
A gyerek elhanyagolva érzi magát, és nem kap érzelmi támogatást.
✅ Helyes kommunikáció – Szülő-gyermek között
– „Anya, segítenél a házival?”
– „Most kicsit elfoglalt vagyok, de fél óra múlva megnézhetjük együtt.”
➡ Miért működik?
A szülő határokat tart, de támogatást is nyújt.
Hogyan váltsunk Felnőtt énállapotba?
✔ Tényeket közölj, ne vádaskodj: „Látom, hogy elfelejtetted a szemetet kivinni” → nem pedig „Már megint nem csináltál semmit!”
✔ Beszélj érzésekről és szükségletekről: „Elfáradtam, jólesne egy kis segítség.”
✔ Adj választási lehetőségeket: „Most vagy később nézzük meg a házit?”
✔ Ne dönts a másik helyett: Hagyd, hogy a másik felelősséget vállaljon a döntéseiért.
Önreflexió: Milyen énállapotból kommunikálsz a legtöbbször? Figyeld meg magad, és próbálj tudatosan Felnőtt módon reagálni!
Te milyen kommunikációs helyzetekkel találkozol? Írd meg kommentben!